Technológia Trendek Telekommunikáció Társadalom Állás
IDG News

Hírlevelek
Iratkozzon fel hírleveleinkre!

 Napi hírlevél
 Biztonság
 Hardver
 Távközlés
 Üzleti megoldások
Archívum
Kiadó
IDG
IDG Hungary Kft.

1075 Budapest
Madách I. út 13-14.
A épület, IV. em.

Kapcsolatfelvétel,
információ, észrevétel


A navigátor visszatér
2002. év 5. szám

Az OpenOffice.org a Microsoftnak való betartás heroikus szándékából született.

Rendszerváltozás I. című novemberi jegyzetemre több reflexió jött, mint az utóbbi két évben együttesen. Nemrég például hosszan és érdekfeszítően ismertettem különféle tibeti nyelvű szövegszerkesztőket, és általában a tibeti szövegek feldolgozásának problematikáját, közben kitértem a tibeti írásbeliség történetére és más hasonlóképp hátborzongató adalékokra, nyájas olvasóm nyilván gyomorfekélyt kapott az izgalomtól, de túlélte, és meg se nyikkant. Most, amikor arról volt szó, hogy letöröltem az egyik operációs rendszert és feltettem a helyébe egy másikat, most bezzeg reagált, pedig ebben a szövegben a klasszikus tibeti nyelv szépségeiről egy árva szó se esik.
Az olvasó lelke észak-fok, titok, idegenség.
Öröm viszont számomra, hogy a levélírók nagyobbik fele egyszerűen csak sikert kíván a Linux használatához, némelyikük felajánlja a segítségét, esetleg megemlíti, hogy kellemesen csalódott, mert a Linux-felhasználókra jellemző erkölcsi és szellemi kvalitásokat belőlem azért nem nézte volna ki. Más részük szememre veti azt a mondatot, amely szerint "Képzeljünk el egy áruval tömött, nagy szoftverkereskedést, ami ott látható, az Linux alatt mind nem létezik". A valóság ezzel szemben az - mutat rá nyájas olvasóm -, hogy Linux alá igenis az alkalmazások páratlan bősége létezik, sőt Linux alatt éppen az okozza a legfőbb gondot, hogy a rendelkezésre álló eszközök kimeríthetetlenül gazdag kínálatából az adott feladathoz melyiket válasszuk.
Erről nekem nincs mit mondanom, ha ez a probléma, akkor ez a probléma. Idővel majd csak megoldódik ez is valahogy.

A TeX, az anyós, és a palacsinta

Más levélírók konkrétan azt nehezményezik, hogy egy képzeletbeli újság szerkesztőségében a tördelőket nem Linux alatt dolgoztatnám, mert Linux alá kiadványszerkesztő program nincs.
Nyájas olvasóim rámutatnak, hogy Linux alatt igenis létezik kiadványszerkesztő, mégpedig a legjobb, a TeX.
Az első tucat ilyen emailre még válaszoltam egyenként, aztán úgy gondoltam, hogy majd itt a lapban egyszerre, noha fölösleges, de azért mégis.
Tehát:
1. A TeX képletekkel telezsúfolt, elsősorban matematikai tárgyú szövegek szedésére való, s ennek megfelelően leginkább tudományos munkák - cikkek, folyóiratok, könyvek - előállításában vált be.
2. Tegyük egymás mellé az Alkalmazott matematikai lapok és, mondjuk, a Blikk egy-egy példányát. Figyeljük meg és hasonlítsuk össze őket alaposan.
3. Tapasztalni fogjuk, hogy vizuális megjelenésükben egymástól észrevehetően különböznek, bár kétségkívül kiadvány ez is, az is.
4. Most képzeletben tegyünk egymás mellé egy csipketerítőt és egy palacsintát. Mindkettő lapos és kerek, és mindkettőt az anyósunk készítette. Nyilván ugyanazzal és ugyanúgy.
5. Ezt ellenőrzendő, látogassuk meg az anyósunkat, a palacsintasütőjét dobjuk ki, majd követeljünk tőle palacsintát. Arra fog hivatkozni, hogy nincs sütő. Ekkor mutassunk rá, hogy van viszont horgolótű. Válaszában anyósunk minden bizonnyal annak a véleményének ad hangot, hogy mi viszont komplett hülyék vagyunk.
No ennyit a TeX-ről meg az újságcsinálásról, most pedig menjünk tovább.

Nyitott vagy csillagos irodák

E havi tárgyunk az OpenOffice legfrissebb linuxos verziója, teljes nevén az OpenOffice.org 641, ami lényegében egy továbbfejlesztett StarOffice. Mint köztudott, a StarOffice a nyolcvanas évek közepén alakult StarDivision hamburgi cég terméke volt, ezt a Sun 1999 nyarán megvette, 2000 októberében pedig nyílttá tette a forráskódját. Ekkor jött létre az OpenOffice.org azzal a céllal, hogy a StarOffice-t immár nyílt forráskódú termékként fejlessze tovább. Ezzel együtt StarOffice nevű StarOffice is lesz a jövőben, a 6.0 már a küszöbön áll, ám a StarOffice nevű StarOffice-t nem Sun.com-nak fogják hívni, mint gondolnók, hanem StarOffice-nak. Ezzel szemben az OpenOffice szövegszerkesztőjét OpenOffice.org Writernek kell szólítanunk, ami azért kissé súlyos. Kábé olyan, mintha a WordPerfectnek mostanság Corel.com Word volna a hivatalos neve.

Továbbá a 641 nem a 6.41 helyett áll, ez ugyanis nem verziószám esetleges tizedesponttal, hanem build number. De hát végül is ez se olyan nagy baj, majd hozzászokunk.
A fontos az, hogy az OpenOffice.org 641 jóval használhatóbb, mint a StarOffice 5.2 volt. Mindenekelőtt fürgébb, hiszen azért maradt el belőle a saját munkaasztal (ami a StarOffice korábbi verzióinak megkülönböztető jegye), hogy a program felgyorsuljon; más kérdés, hogy a sebesség ilyeténképpeni növekedését érzékszervi észlelés útján nem mindig tudjuk detektálni, a program indulásakor végképp nem. Olyan ez, mint a tojásaikat lerakni igyekvő óriásteknősök fékevesztett száguldozá-sa a holdfényes ceyloni éjszakában, némelyik óriásteknős nyilván gyorsabban halad a parti homokon, mint más óriásteknősök, de hát ember nincs a világon, akinek kellő türelme volna ahhoz, hogy ezt tudományos pontossággal kimutassa.
Egyszóval az OpenOffice.org 641 indulása kissé lassú. Utána viszont teljesen normális benyomást kelt, sőt a szövegszerkesztője igen nagy terjedelmű dokumentumok esetében állítólag gyorsabb, mint a Word 2002. Utóbbi - így mondják - a végsőkig elfárad, ha az egész Háború és békét egyben beleöntik, míg viszont az OpenOffice.org Writer, ha minden igaz, ez esetben is virgonc marad. Ezt nem ellenőriztem, részint mert nincs Office XP-m, részint pedig mert digitalizált formában nem áll rendelkezésemre a Háború és béke, saját kezűleg begépelni pedig most nem akarom. A legnagyobb terjedelmű dokumentum, amivel az OpenOffice.org Writert kipróbáltam, Dante Isteni színjátéka, mintegy ötszázhatvanhétezer betű, ezt a program úgy kezelte, mint egy haikut. Ha pedig a szövegszerkesztő olyan, hogy szokványos irodai feladatokra is használni lehet, akkor nyilván a többi is olyan (kivéve, mint majd látni fogjuk, a Draw-t), továbbá akkor már olyan a komplett rendszer is.
Magyarul: akkor a Linux voltaképp irodai környezetben is működhetne.
Mint tudjuk, az OpenOffice.org 641 és a StarOffice úgynevezett integrált irodai programcsomag, linuxhitű felebarátaink esetleg úgy mondanák, hogy "olyan, mint a Microsoft Office, csak jobb", és ennek a fele igaz is, tehát hogy olyan, mint a Microsoft Office. A másik fele már nem annyira igaz, de hát így is fifty-fifty, ami egész jó arány. Mindenesetre valamelyest közelebb járunk a tényekhez, ha azt mond-juk, hogy az OpenOffice.org a Microsoftnak való betartás heroikus szándékából született. Konkrét eredmények eleddig nemigen állnak mögötte, ám a kínai piac lenyúlása még mindig bejöhet. Igaz, ez nem is lenyúlás a szó eredeti értelmében, hiszen a dolog természetéből - szabadszoftver - fakadóan piaci sikerről nem beszélhetünk, a siker itt az, ha ezen a piacon a Microsoft sem kaszál. (V. ö.: "dögöljön meg a szomszéd tehene".)
Ennyit a dolog érzelmi hátteréről, és vágjunk is a dolgok közepébe.

Fagyjon le, és lövök

Előrebocsátom, hogy itt és most csakis az OpenOffice.org 641 szövegszerkesztőjéről lesz szó. Először ugyan meg akartam nézni más modulokat is, kezdve a grafikaival (Draw), e célból létrehoztam egy üres művészeti dokumentumot, abba beillesztettem egy JPG-állományt, amely az általam tipikusnak tekintett felhasználót ábrázolja felhasználás közben (1. kép),

Ekkor döntöttem úgy, hogy most csak a szövegszerkesztőről lesz szó, semmi másról.
Ezúttal tehát az OpenOffice.org Writerról írok, szükségképp ezt a szöveget is benne hozom létre, nem pedig a gvimben, s ennek máris megvannak a maga kedvezőtlen vonzatai. Egyebek között többször le kell írnom azt, hogy OpenOffice.org 641, tehát ez a feladat automatizálandó valamiképp. A gvimnél ilyenkor beírom a parancssorba, hogy
iab oo OpenOffice.org 641
ahol az "oo" az OpenOffice.org 641 kifejezés általam használni kívánt rövidítése, és ezt követően a szövegbe írt oo OpenOffice.org 641-gyé változik. Felhasználóbarát alkalmazásoknál persze bonyolultabb a helyzet, ám ez itt mégiscsak irodai programcsomag, amit akármelyik arizonai titkárnőnek helyből kell tudnia kezelni, tehát a dokumentáció elolvasása nélkül, ami - mármint az elolvasás - ismert okok folytán amúgy se volna véghezvihető. Jómagam pedig öreg róka vagyok, csaknem húsz év számítástechnikai gyakorlattal a hátam mögött, tehát amit egy félanalfabéta arizonai titkárnő tíz perc alatt megcsinál, azt fél órán belül én is röhögve abszolválom.

Nyilván Tools | AutoCorrect, és lám, van is ott egy olyan fül, hogy Replace, tisztára, mint a Wordben. Be is írom, Replace: oo With: OpenOffice.org 641, az OK-ra kattintok, aztán csak annyit írok a szövegben, hogy oo, és ez úgy fog megjelenni, hogy OpenOffice.org 641.
De nem úgy jelenik meg, hanem úgy, hogy oo.
Ellenőrzöm, a bejegyzés korrekt. Próba: nem működik.
Megcsinálom elölről, próba: megint csak nem működik.
Jó, akkor ezzel a vonallal most leállunk, használom inkább az AutoText funkciót, az AutoCorrectre idővel majd visszatérek.
Kijelölöm a szövegben azt, hogy OpenOffice.org 641, a funkciót meghívandó, leütöm a --at és abban a pillanatban a harmadik virtuális kép-ernyőmre repülök át. Merthogy ez itt KDE, aminek vannak virtuális képernyői (maximum tizenhat), ezek között a - kombinációval váltogathatok, így a - a harmadik képernyőre visz.
Nem baj, a billentyűkombinációk megváltoztatását az OpenOffice.org 641 is lehetővé teszi, noha némi fejtörést okoz vele, de ennek is csak örülhetünk, minthogy az elme tornáztatása mindennél hatékonyabban lassítja az öregedést.

Megvolt, kijelölöm megint az OpenOffice.org 641 kifejezést és leütöm immár a ---at, megjelenik a párbeszédablak, amelyben a kijelölt szöveget - hitem szerint - valamilyen formában már látnom kellene, ámde nem látom. Beírom kézzel, keresem az Add, Apply vagy OK gombot, egyik sincs. Van ugyan egy Insert gomb, de az, mint a 2. képen

Navigare necesse est

A pikirtkedést gyakorlatilag vég nélkül folytathatnám tovább, ám erről lemondok, ugyanis az OpenOffice.org Writer valójában rokonszenves számomra, annak ellenére, hogy - ha már irodai szövegszerkesztőről van szó, akkor a Word simán verhetetlen; - de még az ő esetében is a benne működő helyesírás-ellenőrző a legfontosabb, annyira, hogy a szövegszerkesztő az én szememben néha nem más, mint a helyesírás-ellenőrző munkakörnyezete; - létezik nem irodai, hanem speciális - írói - szövegszerkesztő is, jelesül a RoughDraft, amit már magasztaltam ehelyt, és a vele kapcsolatos véleményem semmit se változott; - ha pedig egyszerű szövegállományok gyors beírása a cél, akkor eddig is a vim ügyessége és hatékonysága vitte el a pálmát, most, a 6.0-s verzió megjelenése óta meg pláne. (A vim/gvim 6.0 egyfelől nagyon jó, másfelől tökéletesen működik Windows alatt, harmadrészt pedig már viselkedni is tud Windows-alkalmazásként, úgyhogy őrá ehelyt még visszatérek.)
Persze Linux alatt nincs se Word, se RoughDraft, úgyhogy csak a gvim maradt meg a konkurensek közül, de nem ez magyarázza, hogy az OpenOffice.org Writer újabban komolyan érdekel, hanem egyfelől tetszik a neve, mármint ez az OpenOffice.org Writer, ez olyan frappáns és dallamos, mondhatni, fülbemászó; másfelől és elsősorban most jöttem rá, hogy az OpenOffice.org Writer Navigator nevű szolgáltatásának roppant nagy hasznát vehetem.
A "most jöttem rá" kifejezéssel arra kívánok utalni, hogy a Navigator nem új, megvolt a StarOffice-ban is, ennek az 5.0-s változatáról írva magam is méltattam ezeken a hasábokon, viszont akkor még nem dolgoztam hosszú és komplex dokumentumon (magyarul, nem írtam szakácskönyvet), és így a Navigator se ragadott meg igazán. Cikkírás közben nincs szerepe, terjedelmes és strukturált anyagoknál viszont egy áldás, pláne, ha az anyag képeket, táblázatokat, hivatkozásokat és efféléket is tartalmaz. Számomra momentán a legvonzóbb tulajdonsága az, hogy megmutatja a dokumentum teljes szerkezetét; ahogy a 3. képen

Ruszályleves, vagy amit akarok

Még annyit, hogy a begépelt szavakat a jó öreg StarOffice 5.2 is kiegészítette, miáltal nem kellett például beírnom, hogy StarOffice, elég volt annyi, hogy Sta. Ugyanezt adja elő az OpenOffice.org 641 is, hacsak ki nem kapcsoljuk ezt a szolgáltatást. A Word Completion öntanuló, ami azt jelenti, hogy ha egyszer
leírtam az ököruszályleves szót, akkor másodjára csak annyit kell írnom, hogy ökö, a ruszálylevest a program magától hozzáteszi, vagy elfogadom, vagy nem. Az OpenOffice.org Writer millió egyebet is tud, többplatformos, teljesen ingyenes, mi kell még ezen kívül?
Magyar nyelvű helyesírás-ellenőrző kell, és már van is. Ezt a szöveget egyébként tavaly december 11-én fejeztem be, már kész is volt, amikor kaptam a hírt, hogy másnap, 12-én mutatják be a MagyarOffice-t, ami az OpenOffice és a Morphologic-féle helyesírás-ellenőrző vélhetőleg jól sikerült szimbiózisa. Februárban tehát innen folytatom.

Váncsa István



Nyomtatható verzió   Küldje tovább e-mailben   Hozzászólások  

IDG Konferencia
2004. 11. 23.

Konferencia:
 Mobile content and
 business solutions


IT Cégek
Mutassa be cégét, vállalkozását olvasóinknak, leendő üzleti partnereinek!
Regisztráció  Cégbemutatók 
Szolgáltatások