Hova ragadtattam én könnyü pennámtul? 2004. év 27. szám A szerző különféle XML-szerkesztőeszközöket vett szemügyre, pontosan két tucatot. Ebben a hónapban az első tizenhárom kerül sorra; nagy részük ingyenes A fönti cím Zrínyi Miklóstól származik (Szigeti veszedelem, kilencedik ének, első sor) és egyszerre két dologra kívánna utalni. Részint arra, hogy e sorok írója az XML-hez is a saját kályhája - a szöveg-előállítás - felől közelít, részint pedig arra, hogy erről a dologról könnyű pennával írni nem lehet. Az XML-ről már többször volt szó e helyt, legutóbb a múlt hónapban. Nyílt, platformfüggetlen, alkalmazásfüggetlen szabvány, amúgy metanyelv és egyben univerzális dokumentumformátum, szinte bármire jó, noha egyszerű, mondhatni Kolumbusz tojása. Itt ennél többet nem tudok róla mondani, a weben kiváló XML-alapozókat találunk, magyar nyelven is akad egy-kettő. A továbbiak tehát az XML és környéke valamilyen minimális ismeretét tételezik föl, mindamellett egy tömör XML-szótárt csatoltam a jegyzet mellé. Utóbbi ezzel együtt tele van obskúrus fogalmakkal és betűszavakkal, amitől a szöveg olvashatatlanná válik, sőt még a látványa is hátborzongató. Nincs mit tenni, a tárgy természete ilyen. Ez a tárgy ugyanakkor időszerű, fontos, izgalmas, és mellesleg az IT határain túlmutató vonatkozásai vannak. De most nem róluk lesz szó, hanem az XML-editorokról . XML-dokumentumot elvileg bármilyen általános célú szövegszerkesztővel létrehozhatunk, mégis biztosra vehető, hogy Notepadot vagy Picót erre a célra a valóságban senki se használ. Hanem akkor micsodát? - ez itt a kérdés. Még egyszer hangsúlyozom, hogy osztálykorlátaimnál fogva (ez egy archaikus kifejezés volt, nincs jelentősége) engem leginkább az érdekel, hogy az XML-technológia áldásai mit jelenthetnek egy kiadó vagy egy szerkesztőség számára, vagy éppenséggel hogyan aranyozhatják be egy szabadon lebegő szöveg-előállító szakiparos mindennapjait. Most tehát XML-szerkesztőkről lesz szó, ingyenesekről és nagyon drágákról, egyszerű editorokról és integrált fejlesztőkörnyezetekről egyaránt. Annyit azonban már most tisztáznunk kell, hogy vannak különféle szerkesztőprogramok, amelyek a dokumentumaikat XML-formátumban mentik el, mégsem tekinthetők XML-szerkesztőnek, éspedig azért nem, mert felhasználójuk magával az XML kóddal semmifajta kapcsolatba nem kerül. Sőt köze sincs hozzá, az alkalmazás ugyanezzel az erővel menthetne RTF-formátumban is. Ha mégsem RTF-et generál, hanem XML-t, az az illető alkalmazás magánügye. XML-szerkesztésről akkor beszélhetünk, amikor a felhasználó maga rakosgatja a dokumentumba a megfelelő elemeket, összhangban a szerkezetet leíró sémával vagy DTD-vel, tehát az XML kódot tudatosan és közvetlenül alakítja. Ezzel együtt elgondolható, hogy az illető munkakörnyezet irodai szövegszerkesztőre hasonlít, a jövő hónapban lesz is szó ilyen típusú alkalmazásokról, a különbség akkor is elvi és alapvető. Két tucat alkalmazást vettem szemügyre, a zömük XML-re kihegyezett kódszerkesztő, amelyek tehát azért vannak a világon, legalábbis elvileg, hogy az XML kód bevitelét megkönnyítsék. Ingyenes holmikkal kezdem, nagy részük egészen egyszerű képlet, ami persze nem szükségképp jelenti azt, hogy a használatuk is egyszerű, még kevésbé azt, hogy az életet - vagy legalábbis az XML-szerkesztést - egyszerűbbé teszik. Utánuk négy fizetős termékről lesz szó, velük az e havi terjedelem el is fogyott. Jövő hónapban három WYSIWYG felületű, vagyis emberbarátnak szánt XML-dokumentum editorral folytatom, ezután különféle érdekességek jönnek, például parancssori nem interaktív editor, TXT > XML konverter és effélék, majd a Stylus Studio nevű nagyon sokoldalú, integrált XML-fejlesztőkörnyezet. A legvégén pedig előveszünk három kiforrott, általános célú kódszerkesztőt (NoteTab, Vim, Emacs), és megnézzük, hogy XML- szerkesztőként hogyan állnak helyt. Alagsori ingyenesek Minthogy Notepadtól indultunk el, első állomásunk értelemszerűen a Microsoft XML NotePad leend, tehát az XML-re felturbósított Notepad, ami onnan jön, ahonnan az eredeti. Meglepő, de ez egy rugalmatlan, csak fa- és rácsnézetet nyújtó, némiképp barátságtalan képződmény, nem sikerült rájönnöm, hogy igazából mire való. A Microsoft már levette róla a kezét. A Microsoft XML NotePad tehát egyáltalán nem hasonlít a Notepadra, létezik viszont egy másik ingyenes holmi, a Netpadd, ami kiköpött olyan. Nem véletlenül, a fejlesztői eleve egy szuper Notepadot kívántak létrehozni, alapvető XML-képességek, de semmi cafrang. Kódszínezője XML-, XHTML-, XSL-, ASP-, JSP-, PHP-állományokat ismer. Van egy második vágólap, van automatikus kiegészítés, kész szöveget könynyedén tudunk címkékbe csomagolni. Azoknak a felhasználóknak való, akik utálják a komplex, sok (számukra lényegtelen) szolgáltatást nyújtó alkalmazásokat, egyszerűségre vágynak. A Netpadd ilyen. "Kicsi kunyhó, szerető szív, / Gólyafészek, háztető, /Nincsen benne semmi, ámde, / Az legalább érthető." Nem akarok igazságtalan lenni, a Netpadd igenis jó a maga módján, visszafogottságában van némi elegancia. Más kérdés, hogy nem a legszebb alkalmazást keresem, hanem azt, amelyik a legkevesebb billentyűleütéssel produkálja ugyanazt az eredményt. Következő állomásom az Aioob XML Editor, háromféle nézet (fa + szöveg, nyers kód, preview), hibaellenőrzés. Nem nyújt sokat, de annak nagy feneket kerít. Másik egyszerű alkalmazás a PXE (Peter's XML Editor), ugyancsak három nézet, forrás, fa és Internet Explorer. Opcionális állománykezelő ablak is tartozhat hozzá. Extrái nincsenek, a kód beírását nem teszi egyszerűbbé, sőt inkább bonyolítja. Syntax highlighting viszont van. Egy fokozattal magasabban áll az XMLEditPro 2.0, ez ugyanis sablonorientált képződmény a maga mezei módján, tehát képes sablonokat létrehozni és felhasználni. Másik előnyös vonása, hogy vbscriptben saját bedolgozókat fejleszthetünk hozzá. További említésre méltó sajátossága nincs, hacsak az nem, hogy a legkevésbé sem kíméli a felhasználót a billentyűnyomkodástól, helyette egy árva betűt be nem ír. A következő szinten már ingyenes fejlesztőkörnyezet pompálkodik, ez a Cooktop 2.5, sokirányú képességekkel, úgymint XML/XSLT/DTD/XPath. Egyedi sajátossága a Code Bits nevű bővíthető házikönyvtár, amely újrahasznosítható kódtöredékeket tartalmaz különféle tárgykörökben: XSL, XSLT, XPath, névterek, sőt webszolgáltatások (!), HTML és CSS, DTD. Sémaügyekben nem jeleskedik, van viszont DTD-generátora. Sajnos az UTF-16 kódolású XML-állományokat nem nyitja meg, egyébként pedig kissé poloskás. Félemelet Három komolyabb ingyenes alkalmazással, a freeware kategória felső tagozatával folytatom. Az XmEdil vO.4 túlmutat az XML határain, amennyiben általános célú kódszerkesztő is egyben, HTML, XSL, CSS, JavaScript stb., sőt a beépített úgynevezett nyelvszerkesztője révén további programnyelvekre is betanítható. Az XML-dokumentumokat DTD vagy séma alapján ellenőrzi, sémából XML-dokumentumsablont generál. Emellett ért az XSL transzformációhoz, Xpath-lekérdezések létrehozásához és ellenőrzéséhez, van entry helper, ami azt jelenti, hogy az XML-címke beírásánál nemcsak a saját szerény szellemi képességeimre hagyatkozhatok. Az első néhány betű után a program automatikus kiegészítéssel áll elő, ennek nem is egy, hanem mindjárt háromféle módja van. Ráadásul az XmEdil sablonokat kezel, XML-állományokat PDF-be exportál, és ezzel még nem mondtam el mindent. Árnyalatnyi hibája, hogy az UTF-8 és az iso-8859-2 kódolású (tehát a magyar nyelvű) dokumentumokat csakis cirill betűvel hajlandó megjeleníteni; ha nem írok elő kódolást, akkor az ékezetes betűk helyén cirill betűk állnak, a többi latin. Ne csodálkozzunk, a pánszláv eszme a kilencvenes évek vége óta éledőben van. Első pillantásra spártai benyomást kelt az XMLFox 1.0 nevű XML/XSD-szerkesztő, ám ez csak látszat, valójában egész kifinomult eszközzel állunk szemben. DTD-k és DTD-vel összekapcsolt XML-állományok szerkesztésére nem alkalmas, lévén egyértelműen sémaorientált. Sémán pedig csakis XSD értendő, a Relax NG műfaját az XMLFox nem ismeri. Szerkesztőablaka két részre tagolódik, balra látjuk a dokumentum faszerkezetét, jobbra a séma kódját, vagy az XML-dokumentumot, amire a séma vonatkozik. Szerkesztőműveleteket bármelyik oldalon végezhetünk, az eredmény a másik oldalon is megjelenik, minthogy a kettő egymással teljes szinkronban áll. Például sémaszerkesztésnél egy komplex típus az elemeinek szekvenciájával együtt pár kattintással összejön, közben csak választanunk kell a felkínált opciók közül. Kiválóan alkalmazható továbbá olyan esetekben, amikor meglévő XSD-állományok szerkezetét kívánjuk áttekinteni, Mindenesetre túl nagy ne legyen az áttekintendő állomány. Kipróbáltam ugyanis az egyik testesebb TEI sémával, a séma neve teixfull, mérete több mint négyszáz kilobájt. Az XMLFox megnyitotta ugyan, de utána se köpni, se nyelni nem tudott, a végén pedig tovatűnt mindenestül, mint az első szerelem. Viszont: ez ingyenes. A jövő hónapban majd találkozunk egy szerényebb képességű holmival is, ami hetven dollárba kerül. Jöjjön végül az Xray, ez nemcsak XML-szerkesztő, hanem XML-szemléltető eszköz is, egyfajta tanítóprogram. Minden billentyűleütés után újraértelmezi a dokumentumot, és visszajelzi, ha szintaktikailag helyes irányba haladunk, ha viszont nem, akkor azt is megmondja, mi a hiba. A szerkesztőfelület teljesen szokványos, az XML-címkék természetesen kiszínezve, alatta egy másik, keskeny ablakban, és az alatt az állapotsorban kapunk lényeglátó útmutatásokat. Legalábbis így látják ezt az XRay fejlesztői az Architag International Corporation kebelén belül; az Architag egyébként XML- és webszolgáltatások tárgykörében folyó oktatással és konzultációval foglalkozik. Én azt látom, hogy menet közben az XRay leginkább hülyeségeket mond, mármint azokban a rövid szakaszokban, amikor épp gőze nincs arról, hogy mit akarok, utána viszont magához tér, és csakugyan lényegi megállapításokat tesz, vagy csöndben marad; olyan sajátosság ez, ami az XRayt a közélet kiemelkedő figuráitól előnyös módon megkülönbözteti. Meglepő egyébként, hogy a címkéket szépen, manuálisan kell beírnunk, persze lehet, hogy ennek didaktikus célja van, én akkor se helyeslem. Online tutor is van hozzá, a helpből hívható, az Architag XML University webállomásához kapcsolódik, majd az alábbi tárgykörökben mélyíti ismereteinket: XML általában, DTD, XSLT, XSD, névterek (namespaces). Mindez ingyen van, az alkalmazás is és a fejtágító is; regisztráció kell hozzá, de az nem kerül semmibe. Kis pénz, kis foci Átlépve a fizetős kategóriába, szinte észre se vesszük a változást. Az XMLShell 1.5 talán jobb sorsra érdemes képződmény volna, csak hát mi nem tudjuk használni, minthogy a szerkesztőnézetben az ékezetes betűk helyén kódok jelennek meg. Máshol minden OK, a böngészőnézet, a fanézet és a rácsnézet rendben van, ez az egy sajnos nem. Olyan ez, amint amikor egy autónak csak a bal első kereke van kilyukadva, de az nagyon. Hál´ Istennek az XMLShell egyetlen olyan tulajdonsággal sem büszkélkedhet, ami miatt sajnálnunk kellene, hogy magyar nyelvi környezetben nem igazán használható. Ára harmincöt dollár, ennyit spórolunk. Olcsó (negyven dollár) többplatformos, elég sokat tudó XML-editor az EditiX, a Japisoft terméke. A cég egyébként belga, de ezt külön kell kinyomozni, mert a honlapjukról nem derül ki, hol laknak ők, illetve csak annyi derül ki, hogy Európában. Ránézésre az EditiX-ről se tudunk meg sokat, noha éppenséggel vannak erényei. Kezdem, mondjuk, a Relax NG-vel, amit egyelőre viszonylag kevés termék támogat, az EditiX viszont igen: DTD/XML Schema és Relax NG alapján is tud dokumentumot ellenőrizni, környezetérzékeny tartalomfelügyelője szintén mindhárom típusnyelvet ismeri. Van sémagenerátora, tehát a dokumentum alapján sémát vagy DTD-t generál, sőt képes DTD-t vagy sémát Relax NG-be átkonvertálni. Van kódszépítője, ami persze nem fontos, de közérzetjavítóként felfogható. Különféle dokumentumtípusokhoz egy halom sablont kínál, XML, DTD, XSLT, XHTML, RelaxNG, XSL-FO, sőt MathML és SVG, mely utóbbiról már nem igazán tudom, hogy kerül ide, de persze jó, ha van. Az EditiX felhasználói felülete viszont kissé talányos, a dokumentációja pedig némiképp sovány, de annyira, hogy szinte nincs is. Kísérletező kedvű felhasználóknak ajánlom, akiknek a kelleténél negyven dollárral több pénzük van. 3.1 Méltán népszerű, elterjedt, szolgáltatásaihoz képest olcsó termék. Fejlesztője a SyncRO Soft nevű (hol így írják, hol úgy) román vállalat Craiovából. Ára hetvennégy dollár, viszont ezért a pénzért az összes lehetséges platformra - Windows, Linux, Mac OS X, Solaris, Eclipse - megvettük a licencet, persze ez csak akkor érdekes, ha több platformon dolgozunk, akkor meg nekünk már úgyis mindegy. Örökös upgrade mellett az ár kilencvenhat dollár, vagyis körülbelül az alább következő XMLwriter árszínvonala, szolgáltatásban is nagyjából annyit kapunk, bár nem ugyanazt. Az XML kód beírása itt talán nem annyira komfortos, viszont az kezeli a Relax NG-t, oda-vissza konvertál DTD, W3C séma és Relax NG között. XML-sémákhoz HTML-dokumentációt generál, hasonlót a Stylus Studiónál láthatunk, beépített FOP feldolgozója révén az XML-dokumentumból PS- vagy PDF-kimenetet hoz létre, ha ez a cél. Mindezekkel együtt az általános célú szövegszerkesztő is, a New párbeszédablakában felajánlott állományopciók között van Java, Perl, C, C++, batch, PHP, sőt shell, azaz UNIX shell script (bash) is; utóbbit kipróbáltam, a kódot korrektül kiszínezi. Az általános célú szövegszerkesztők felé közelíti továbbá ama dicséretes tulajdonsága, hogy a gyorsbillentyűi megváltoztathatók, sőt további billentyűkombinációkat társíthatunk azokhoz a funkciókhoz, amelyekhez egyelőre nem tartozik ilyen - az XML-editorokra ez valami oknál fogva nem jellemző. Új XML-állományokhoz DocBook és TEI XML dialektust tud felajánlani a saját készletéből, bár ennek jelentősége nincs, hiszen a fontosabb XML-dialektusok DTD/XSD/RNG-állományai az interneten bárki számára elérhetők. XMLwriter 2.4 Könnyen használható, jól dokumentált, segítőkész XML/XHTML/HTML-editor, amely DTD-, XSD-, XSLT- és CSS-állományok szerkesztésére is fel van készítve. Mindegyik dokumentumtípushoz sablont is kínál, ám ezek nincsenek túlcifrázva, például az XML-sablon pontosan a következő: "<?xml version=" 1.0"?>", se több, se kevesebb. Legfőbb erénye a címkék beírását megkönnyítő Entry Helper, amely XML-, XSLT-, XML Schema-, DTD-, XHTML- és HTML-állományoknál is működik; akkor jön elő, amikor a < jelet leütöm (3. ábra). Az XML Entry Helper a dokumentumhoz tartozó DTD-re vagy sémára támaszkodik, abból olvassa ki, hogy a mindenkori kurzorpozíciónál mely elemeket szabad beírni, ezeket az ő kis táblácskáján félkövér betűkkel jelöli. Automatikusan beszúrja a REQUIRED és a FIXED attribútumokat, az IMPLIED és ENUMERATED attribútumoknál pedig egy speciális Attribute Entry Helper bukkan elő. A további dokumentumtípusokhoz az adott típusra jellemző Entry Helper tartozik, amely az elemek és entitások listáját a megfelelő W3C-specifikáció alapján állítja össze. Valamennyi Entry Helper állomány szerkeszthető. A másik ügyes képződmény a TagBar nevet viseli. Ez voltaképp a séma vagy a DTD fastruktúrájának ábrázolata, ahonnan elemeket tudunk a szerkesztőablakba behúzkodni; az elemek, ha másképp nem határozunk, viszik magukkal a gyerekeiket, az unokáikat, és az egész pereputtyot. Ügyes találmány, máshol nem láttam ilyet. Relax NG-támogatás sajnos nincs, DTD van, és XSD séma, viszont ezek között oda-vissza konvertál. Ára száz dollár, tehát nagyjából annyiba kerül, mint az oXygen, az ár-érték arány is hasonló. Gyártója egy Wattle Software nevű ausztrál vállalat. Tanulság egyelőre nem mutatkozik, talán a jövő hónapban. Ha egyáltalán. XML-szótár DITA Teljes nevén Darwin Information Typing Architecture, technikai dokumentációk írását és publikálását támogató XML-architektúra. DocBook Általános célú XML és SGML dokumentumtípus, informatikai szakkönyvek szerkesztéséhez különösen alkalmas. Gyakorlatilag a DocBook nem más, mint egy könnyen átlátható és széles körben használt DTD. DTD A Document Type Definition rövidítése; az XML-dokumentum szerkezetét, illetve a benne fölhasználható elemeket határozza meg. FOP Formatting Objects Processor - dokumentumformázó Java-alkalmazás, XSL-FO bemenetből PDF (vagy PCL, PS, SVG stb.) formátumot generál. MathML XML alapú matematikai leírónyelv, tehát olyan XML-alkalmazás, amely matematikai jelöléseket és tartalmat jelenít meg vagy dolgoz föl. NITF Teljes nevén News Industry Text Format, az International Press Telecommunications Council által kifejlesztett XML alapú szabvány híranyag publikálására; használja többek között az AFP, az AP Digital, a dpa,a LexisNexis és a New York Times. Relax NG XML-nyelvtanokat leíró típusnyelv, a DTD és a W3C XML Schema alternatívája, kicsi, sokoldalú, olvasható, elegáns. Lehetőség szerint egységesen kezeli a kapcsolódó attribútumokra és a tartalmazott elemekre tett megkötéseket, így egyszerűbben lehet vele gyakran előforduló strukturális formákat megfogalmazni. Ismeri az XML-névtereket is. SOAP Teljes nevén Simple Object Access Protocol. A World Wide Web Consortium négy ajánlásából álló SOAP 1.2 strukturált információk szétszórt, elosztott környezetben való továbbítására szolgáló protokoll. SVG Kétdimenziós grafikák leírására szolgáló XML-dialektus. XHTML Platformfüggetlen, web alapú alkalmazásokat támogató jelölő nyelv, célja a HTML korlátainak leküzdése. SQL/XML Az SQL Server 2000-hez a megjelenése óta fejlesztett XML-szolgáltatások külön letölthető csomagja. Web Services Webszolgáltatások. Új és dinamikusan fejlődő szoftverfejlesztési technológia, az objektumorientált szemlélet terméke, amely az elosztott számítástechnika fejlődésének következő lépcsőfokát jelenti. Nyílt szabványokon (Java, XML) alapul, lényege szerint objektumok használata és metódusok hívása ügyféloldali szkriptekből. Kibővült és futtatható internet - más néven XInternet - felé vezet, a mostani, felszabdalt informatikai struktúrát pedig az úgynevezett "organikus IT" fogja fölváltani. XML Schema A DTD-hez hasonlóan a dokumentumtípus leírására szolgál, de bonyolultabb adattípusok írhatók le vele, mint a DTD-vel. Másik előnye, hogy a séma maga is XML-dokumentum, a DTD viszont az SGML-től örökölt archaikus szintaxist használja. XPath XML Path Language 1.0, W3C XML-szabvány, az XML- dokumentumokban tárolt adatok kiszűrésére, illetve XML-dokumentumok részeinek címzésére szolgál. Stringműveleteket is tartalmaz. A dokumentumot csomópontok (node-ok) halmazának tekinti, csomópont lehet bármilyen alkotórész: gyökérelem, elem, attribútum, karakteradat, névtér, feldolgozó utasítás, megjegyzés. XSL Az Extensible Style Language rövidítése, a W3C által kidolgozott stílusleíró nyelv. Hasonló szerepet játszik, mint a HTML-ben a CSS. Két önálló részből áll: transzformációs (XSL Transformation) és formázó (XSL Formatting Objects, XSL-FO) nyelvből. XQuery Adatbázis-orientált XML lekérdezőnyelv, dokumentumok halmazán működik. XSLT Transzformációs nyelv, melynek révén valamely XML-dokumentumból egy másik dokumentumot hozhatunk létre. A transzformált XML-dokumentum típusa lehet ugyanolyan, mint az eredeti dokumentumé, ugyanazokkal a jelölő elemekkel, de lehet teljesen különböző is. Például XSLT-vel leírhatók az XML-dokumentumok HTML-dokumentummá alakításának szabályai. Kapcsolódó link http://architag.com/xray/ http://technet.netacademia.net/pdf/2001/mar/XML1.pdf http://www.aioob.com/xmlpage/AioobXMLed.htm http://www.daveswebsite.com/software/xmleditpro.2.0/default.shtml http://www.editix.com http://www.iol.ie/~pxe/ http://www.netpadd.com/ http://www.oxygenxml.com/download.html http://www.perfectxml.com/XML.asp http://www.snapfiles.com/get/xmlnotepad.html http://www.softgauge.com/xmlshell/index.htm http://www.topxml.com/ http://www.w3.org/TR/2004/REC-xml-20040204/ http://www.xmedil.com-download.net/ http://www.xml.com/pub/a/98/10/guide0.html http://www.xmlfox.com/ http://www.xmlhack.com/ http://xmlcooktop.com/ http://xmlwriter.net/ Nyomtatható verzió   Küldje tovább e-mailben   Hozzászólások