2000. év 17. szám
Kék halállal indult a reggel, a sírfelirat szerint eltűnt volna a registry
egynegyede, habár ez valószínűleg nem igaz, hiszen a második nekifutásra
valami azért fölállt.
Viszont a felhasználói profilom elillant, mondja ez a fölálló valami,
csak adminisztrátorként léphetek be, aminek egyebek között megvan az a
hátránya is, hogy a munkakörnyezet, amiben dolgozni szoktam, nem elérhető.
És egyáltalán.
Néhány pillanattal később hanyatt dobja magát a shell, majd újraindul.
Mindezt a Windows 2000 adta elő nem több mint öt perc leforgása alatt,
a telepítését követő harmadik napon, ami azért kissé szívbe markoló.
Egyébként a helyzet súlyosabb, mint ami a fentebbiekből kiderül.
A magam részéről nagy reményekkel vártam a végleges Windows 2000-változatot,
a bétájával meg voltam elégedve, tulajdonképp egész szalonképesen viselkedett,
néha ugyan föladta és összeroppant, olyankor elővettem a cédéjét és pár
perc múlva működött megint. A hangkártyámat nem látta, de hát nagyobb
bajom sohase legyen.
A kereskedelmi változat fölrakásánál a legsterilebb telepítési módot,
a rendszerlemez leformázásának útját választottam, gyönyörűen fölment
a cucc, és szépen dolgozott is másfél napig.
Ami a továbbiakat illeti, teljes a homály. Mindenesetre élénken él bennem
az NT-vel vívott csatáim emléke, amelyek mögött valójában nem az NT sátáni
lelkülete, hanem egy zárlatos belső SCSI kábel húzódott meg, ily tapasztalatok
birtokában pedig óvakodnék attól, hogy a Windows 2000-re menetből ráhúzzam
a vizes lepedőt.
De akkor is az van, ami van.
Szombat reggel azt láttam, hogy két-három állomány kitörlésén a rendszer
hosszú perceken át dolgozik. Hozzáteszem, hogy Varuna hasában nem söralátétek
szolgálnak merevlemezként, a nagyobbik UW2SCSI meghajtóm a piacon ma kap-
ható leggyorsabb pörgettyűk egyike, árából komplett számítógépet lehetne
venni, most viszont mint egy életunt csiga.
Lemezhiba nincs rajta, rendszeresen ellenőrzöm, töredékmentesítem. Fegyelmezett,
kötelességtudó, illedelmes felhasználó vagyok.
Utána azt látom, hogy egymás után fagynak le különféle alkalmazások, közöttük
a FAR Manager is, amit én még elszállni sohase láttam, eltűnnek a cuccok
a tálcáról, egyszóval újraindítunk.
|
|
1. kép. A PowerDesk nevű
ingyenes állománykezelő tele van hasznos szolgáltatásokkal, egyebek
között az állománymegtekintő ablaka se rossz |
|
A Windows 2000-re gyanakodni eszemben sincs, viszont éppen most raktam
föl egy alkalmazást, így ez az egész nyilván az ő sara. Más kérdés, hogy
a Windows 2000 - legalábbis erről volt szó - elvileg a leggonoszabb alkalmazásoktól
is meg tudja védeni magát, nos, a jelek szerint nem tudja, a PowerDesk
nyilván sokkal de sokkal gonoszabb annál, amit a Windows 2000 naiv fejlesztői
egyáltalán el bírtak képzelni, úgyhogy én akkor őt most fölszámolom, a
tulajdon két kezemmel ontom ki a bélit és tekerem ki a nyakát, holott
eredetileg nem ilyen csúfos véget szántam neki. Ezt a dolgot egy Ontrack
nevű bűnszövetkezet gyártja, bár nekem valahogy úgy rémlik, mintha korábban
Mijenix néven próbálták volna ránk sózni a portékáikat, noch dazu pénzért
és nem sok sikerrel, most ellenben ingyen adják. Nyilván rájöttek - véltem
első pillanatban -, hogy a termék valójában mennyit is ér, és ennek megfelelően
forgalmazzák, így viszont csakugyan figyelemre méltó. Most már viszont
nem tudom, mit gondoljak, az is lehet, hogy a PowerDesk teljesen ártatlan,
de az se kizárt, hogy Windows 2000-ölő abilitások lakoznak benne, mindenesetre
egy igen slágfertig állománykezelő (lásd az 1. képen), tele fölöttébb
kényelmes szolgáltatásokkal, emellett le tudja váltani a Windows 2000
Explorerét, áldás volna, ha működne csakugyan. Sajtóvisszhangja se rossz,
az egyik amerikai kolléga például azt írta, hogy olyan, amilyenné a Windows
Explorernek kéne válnia, ez persze marhaság, de hát irkálnak a barátaink
mindenféléket össze-vissza. Szerintem egyáltalán nem szükséges, hogy a
Windows appletjei a lehető legjobbak legyenek, hogy mást ne mondjak, a
JP Software tizenkét éve abból él, hogy a command.com és a cmd.exe olyan,
amilyen, és nem okosabb, például nem ismer olyan környezeti változót,
aminő a CDPATH, így aztán könyvtárat váltogatni benne kissé fáradságos.
Mármost a JP Software terméke - a 4NT - a CDPATH-nál is jobbat tud, amennyiben
indexeli a rendszeren lévő alkönyvtárakat és így bárhonnan bárhova odatalál.
A Microsoft, ha akarná, belerakhatná ezt a sajátosságot a cmd.exébe, és
onnantól a JP Software-nek annyi, de hát úgy gondolom, nem ez a cél.
Egyszóval lekotortam a PowerDesket a gépről, újraindítottam, bootolás
közben pedig azt kellett látnom, hogy a BIOS nem találja a CD-ROM-ot,
illetve találja is, meg nem is, annál az opciónál, hogy Boot from ATAPI
CD-ROM, elbizonytalanodik, leáll, és tanácstalanul nézdegél össze-viszsza.
Végül aztán mégiscsak továbbmegy, sőt a rendszer is összeszedi magát valahogy,
használni viszont nem lehet.
Hamarosan kiderült, hogy a CD-ROM fizikailag is elérhetetlen, a szó szoros
értelmében lehúzta a rolót, lemez se be, se ki.
Szerviz.
Mondanom se kell, hogy a szervizben a dög flottul elindult, nem állt le
a bootfolyamat, a meghajtó kiköpte a benne lévő lemezt és engedelmesen
bekapta a másikat, tehát az történt, ami történni szokott ily esetekben.
Viszont a szerviz ennek ellenére kicserélte a (garanciális) meghajtót,
ami valójában DVD-ROM, ha tehát annak a hardverhibája lett volna a hunyó,
akkor azt kilőttük.
Ellenben a rendszer a továbbiakban is zilált, hogy mást ne mondjak, az
iexplore.exe ilyeneket közöl velem, hogy aszongya: Please insert a disk
into drive \Device\Harddisk0\DR0, és ez a trágár graffitti nem akar eltűnni
a képernyőmről. Idővel, persze, letakarítom, de azért ezek nem állapotok.
Most egyébként azt látom a monitoron, de ma már ötödjére, hogy a folder,
amelyben ez az állomány van, amit éppen írok, nem létezik, vajon létrehozzuk-e?
(Nemhogy létezik, van benne vagy két tucat fájl.) Mondom, igen, erre az
a válasz, hogy a jelen állományból már van egy, felülírjuk-e?
Elmegy ez abba a...
|
|
2. kép. A Freehand 9 dokumentuma
a benne lévő vektorgrafikákkal együtt egy menetben kész HTML oldallá
alakítható |
|
Továbbá a Word gyakrabban omlik össze most, mint a Windows 2000 béta
alatt, sőt most olyan dolgok is elszállnak, amik akkor soha. Továbbá hol
be tudok lépni az internetbe, hol nem, de inkább nem, utóbbi esetben pedig
azt a hibaüzenetet kapom, hogy a szolgáltató hajított ki a rosszul megadott
vagy érvénytelen jelszó vagy az azonosító miatt, nos természetesen egy
szolgáltató is lehet a hunyó, de nem kettő egyszerre. Továbbá a shell
is el szokott alélni, továbbá a konzolon megint nem csalogathatók elő
az ő-k meg az ű-k és végül, hogy egy teljes őrületet is mondjak, az újratelepített
CorelDRAW 9 csomagjának részét képező Capture a kelleténél két számmal
kisebb ablakban jelenik meg, némely kezelőszerve hozzáférhetetlen, így
használni se lehet. Én persze nagyon jól tudom, hogy ilyesmi nem létezik,
viszont látom, itt van a szemem előtt, most megnéztem újra, olyan. És
mindemellett, mint az elején írtam, kék halál, mag a felhasználói profil
eltűnése, meg ilyenek.
Egy szóval se mondom, hogy mindez a Windows 2000 bűne, de ha mégis az,
akkor ez nem része annak a hatvanháromezer hibának, amiről február tizenötödikén
volt szó, ez azon felül van. Mellesleg engem az a
|
|
3. kép. Görbeszegmensek
közvetlen manipulálása Bézier-pontok nélkül |
|
hatvanháromezer hiba nem is érdekel, ahogy generálisan nem érdekel az
Active Directory meg a rendszeradminisztrátorok jogosultságait illető
anomáliák, én stabil, megbízható munkaállomásra vágytam, ami egyelőre
nincs. Igaz, a login automatizálható, anélkül, hogy kotorászni kéne a
registryben, továbbá ikon mutatja a tálcán, hogy a hálózati kábel nincs
bedugva.
Ez gyönyörű, de még mindig nem elég.
Ismeretes az a felmérés, amit a Sunbelt Software készített, és amire a
Microsoft is hivatkozik; eszerint a felhasználók úgy látják, hogy a Windows
2000 kétszer megbízhatóbb, mint az NT és háromszor megbízhatóbb, mint
a 95/98. Viszont a válaszolók négy százaléka azt mondta, hogy a Windows
2000 gyakrabban omlik össze, mint az NT, sőt a 95/98-nál is gyakrabban.
A négy százalék persze semmi, törpe minoritás, amit bizonyos országokban
figyelembe sem vesznek, átnéznek fölötte és nem is ülnek le vele egy asztalhoz,
viszont az a négy százalék is emberekből van, ezek az emberek nyilván
nem a levegőbe beszéltek, hanem maguk tapasztaltak, a saját szemükkel
láttak valamit.
Meglehet, olyasmit, ami nekem még hátra van, ami eddig még a legrosszabb
álmomban se fordult elő.
Az ég legyen irgalmas árva lelkemhez.
Freehand 9
|
|
4. kép. Weboldalunkon ez
a nagy testű sportoló békaügetésben fogja körbeugrálni a mögötte látható
házingatlant |
|
A jelen körülmények között alkalmazások nézegetésére se időm, se módom
nem igazán akadt, ami kár, mert néhány dolgot megint öszszeszedtem, köztük
olyat is, mint a Freehand 9, ami a legrosszabb esetben is a második legjobb
vektoros rajzolóprogram a piacon, mostani változatában is van néhány újdonság,
nem sok, de van.
Mindenekelőtt kapott a Freehand 9 egy szép, okos, ügyes HTML exportálási
lehetőséget, minden van benne, eldönthetjük, hogy az oldal tartalmát táblázattá
darabolja a rendszer vagy inkább rétegek formájában tálalja, sőt ugyanahhoz
a dokumentumhoz többféle beállítás is rendelhető. Mindez természetesen
csak akkor jelent valamit, ha nincs a háznál Dreamweaver, mert egyébként
a Freehand 9 és a Dreamweaver hibátlanul együttműködik. Az eredményt egyből
látjuk is a böngészőben (2. kép), még éppenséggel lehetne rajta igazítani,
de hát minden kezdet nehéz.
Fejlettebb a többoldalas dokumentumok kezelése, az egyes oldalak duplikálhatók,
elmozgathatók, átméretezhetők stb., mindamellett ha már rajzolóprogrammal
állunk neki egy brosúra tervezésének, akkor vélhetőleg nem a Freehand
9 a legjobb választás.
Erről jut eszembe, hogy a Freehand 9 meg tudja nyitni a Corel-DRAW 7 és
8 állományait, egyedül a vonalakkal, a segédvonalakkal, a kitöltésekkel,
a színekkel, a rétegekkel, a lencsékkel, a borítékokkal, a vetett árnyékokkal,
a perspektívákkal és a torzításokkal, valamint a szövegobjektumokkal lesznek
esetleg apróbb problémái. Mindenesetre nem látszik igazán tanácsosnak,
hogy CorelDRAW-val dolgozzunk a Freehand 9 alá, más kérdés, hogy nem is
tudom, mért tenne bárki ilyet.
|
|
5. kép. Kozmetikai műveletek
a Freehand 9-ben az Envelope segítségével |
|
Görbeszegmenseket közvetlenül is lehet manipulálni, mármint a Bézier-pontok
bizgatása nélkül (3. kép), nekem úgy tűnik ugyan, hogy a CorelDRAW ebben
is jobb, bár a dolog működik a maga módján.
Ügyes viszont a perspektíva-segédvonalak rendszere; ellentétben a Corellel,
ahol az egyes objektumokhoz külön-külön enyészpontok tartoznak, itt a
segédvonal-rács egységes környezetet alkot a képsíkon. Meghatározható
az enyészpontok száma (egy, kettő vagy három), s ha a segédvonalakhoz
illesztett objektumot, például a 4. képen látható házingatlant elmozgatjuk,
akkor az a perspektíva szabályainak megfelelően változik.
A CorelDRAW-ból jól ismert boríték (Envelope) a Freehand-felhasználók
életében eddig nem játszott nagy szerepet, az új verzió rugalmas torzítóeszköze
viszont sokoldalú; voltaképp ez az a motívum, amelynek köszönhetően a
Freehand 9 rokonszenvessé vált számomra, sőt az 5. képen látható manipulációkra
ösztönzött. Szintén új az autotrace-eszköz, és ami meglepő, le is körözi
a Corelt. A Freehand 9 ugyanis helyben tapogatja le a bittérképeket, ráadásul
ötször gyorsabban, mint a Corel elkülönült alkalmazása, az eredmény pedig
- noha némely amerikai szemleíró fanyalogva nézi - semmivel se rosszabb,
mint amit a CorelTRACE-től kapunk, csak legfeljebb más.
A lényeg azonban nem a Freehand 9 saját erényeiben, hanem más alkalmazásokkal,
mindenekelőtt a Flash 4-gyel való integrációjában rejlik. Eleve kétféleképpen
forgalmazzák, szólóban 400 dollárba kerül, a Flash 4 FreeHand 9 Studio
pedig mindösszesen 500, más szóval önmagában a Freehand 9 nem igazán jó
vétel, míg ezzel szemben a Flash 4 FreeHand 9 Studio birtokában a webművész
egészen eszelős dolgokat hozhat létre, lásd alább.
Flash 4
|
|
6. kép. Flash 4-gyel készült
a CNN Millennium című sorozatának webes változata |
|
|
|
7. kép. Még egy példa a
Flash 4 képességeinek használatára: a www.landroverworld.com az egyik
legmutatósabb oldal, amit valaha láttunk |
|
|
|
8. kép. A www.mandalay.com
megjelenésének páratlan dinamizmusa is a Flash 4 vektorgrafikus animációinak
köszönhető; érdemes egyszer rápillantani |
|
|
|
9. kép. Flash 4 segítségével
készített webes áruházi megrendelő |
|
|
|
10. kép. A Flash 4 munkaterülete:
a filmvászon, az idővonal és a könyvtárablak |
|
|
|
11. kép. A Flash 4 elemszerkesztője |
|
Beható tapasztalatokat nem szereztem vele kapcsolatban, viszont megnéztem
néhány olyan weboldalt, amelyek a Flash 4-gyel készültek, ilyen például
a CNN Millennium című sorozatának webes párja (6. kép), a www.landroverworld
.com (7. kép), és végül, de nem utolsó sorban a Mandalay nevű médiabirodalom
weblapja, ami ugyan a tizenévesek lenyűgözését célozza, de gusztusosan
és olyan dinamizmussal, hogy az áll leesik. A Flash 4 lényege, hogy vektorgrafikus
animációkat készít, gyakorlatilag az egész weboldal egyetlen nagy, izgő-mozgó,
villogó és interaktív dokumentummá szervezhető, ami nemcsak roppant mutatós,
de ráadásul aránylag gyorsan töltődik le. (Mellesleg a Flash-lejátszó
nem valami platformspecifikus dolog, ingyenesen kapható Macintosh, Windows,
Solaris, Java, Linux és IRIX alá, több mint kétszázmillióan használják
világszerte.) Természetesen a Flash 4 adottságait, komoly, méltóságteljes,
viccelődésre korántsem hajlamos cégek webfejlesztői is hasznosíthatják,
nagyon jól lehet vele űrlapokat meg efféléket alkotni, egy példa a 9.
képen látható, nem különösebben szép, viszont konzervatív. A dolog lényege
itt az, hogy az animációba - a moziba, ha úgy tetszik - a felhasználó
által szerkeszthető szövegmezők implantálhatók, meg persze MP3 tömörítésű
hangsávok is, azaz elvileg elképzelhető, hogy megjelenik a képernyőn a
Terminator és addig káromkodik, amíg felhasználónk ki nem tölti a belépési
nyilatkozatot a téeszcsébe vagy bárhová. De nemcsak szövegmezőkről van
szó, a filmünk egészében véve messzemenően interaktív lehet, reagálhat
billentyűzetre, egérre, lehetnek benne görgetősávok, rádiógombok sőt menük
is, tehát a Hatodik érzék általunk készített adaptációjában a felhasználótól
függ, hogy Bruce Willis próbálja-e visszahódítani az asszonyt, vagy inkább
pofozza fel.
A Flash 4 munkaterülete négy részből áll, van a vászon, ahol megy a film,
az idővonal, ahol az animációt lehet beállítani, van egy könyvtárablak
az előre elkészített elemekkel, mindez a 10. képen látható, a 11. képen
pedig az elemszerkesztőt csodálhatjuk meg, itt készülnek a film alapját
képező rajzok, már ha csakugyan itt készülnek. A Flash 4 alapkoncepciója
az, hogy a művészeti dolgozók erre a célra a Freehand 9-et használják,
vagy rosszabb esetben az Illustratort, ennek megfelelően a program saját,
belső rajzoló- és festőeszközei nincsenek túlkomplikálva, viszont igen
könnyen használhatók. Ami pedig a film elkészítését illeti, az is lehetséges,
hogy megrajzoljuk az első és az utolsó képet, a többit pedig elintézi
a Flash.
Múlt hónapban a Dreamweaver 3 és a Fireworks 3 került szóba ezen a helyen,
akkor azt írtam, hogy ezek birtokában a webművész gyakorlatilag bármire
képes. Ha pedig a föntiek mellett Flash 4 is akad a polcon, akkor a webművész
kreativitásának csakis jogerős bírósági ítélet szabhat határt.
Deneba Canvas 7
|
|
12. kép. SpriteEffects a
gyakorlatban: az egyik hajadon kapott egy fejgépet, a másiknak meg
elhomályosítottuk az arcvonásait, hogy a nevelőtisztje ne ismerje
föl |
|
|
|
13. kép. Jobbra fenn a Canvas
szerkesztőablaka, balra lenn ugyanannak az állománynak a HTML formátumban
exportált leszármazottja az Internet Explorerben |
|
Ez viszont nem profi webstúdióknak, inkább kisebb cégeknek vagy akár
magánfelhasználóknak való, akik egyben akarnak megkapni mindent, életritmusuk
viszont las-sú, vérnyomásuk alacsony, kedélyük napsugaras. A Canvas használatához
nyugodt, ráérős ember kell, akit a képernyő újrarajzolásának sebessége
nem foglalkoztat, továbbá aki nem akar a műveivel olyan rettentően villogni,
hanem örül, ha kap fizetést. A Canvas 7-re jellemző, hogy egyik legalapvetőbb
újdonsága a SpriteEffects, amit a 12. képen láthatunk, ettől valószínűleg
senki se esik hanyatt, viszont ne feledjük, hogy a Canvas nem képszerkesztő
program, hanem elsősorban talán vektoros rajzoló, pontossága fél mikron,
a rajz lehetséges mérete több mint száz négyzetméter (mármint a papírméret,
amire rajzolunk). Továbbá a Canvas 7 emellett kiadványszerkesztő is, habár
nem éppen egy InDesign, végezetül, de nem utolsósorban, webszerkesztő.
Mint a 13. képen láthatjuk, a kimenete abszolút korrekt, az már más kérdés,
hogy használhatatlan, amennyiben ez valójában egy grafika, ami nincs felszeletelve
és főleg nincs rendesen optimalizálva, tehát a letöltését alig lehet kivárni.
Kivéve, persze, ha a webállomásunk látogatói is ugyanolyan alacsony vérnyomású,
nyugodt, ráérős emberek, mint mi vagyunk, mert akkor az élet szép lesz,
és amolyan századeleji.
*
Amióta ezt a cikket írom, a Windows 2000 további három alkalommal omlott
össze. Az a gondolat kezd foglalkoztatni, hogy letörlöm a végleges változatot,
és inkább viszszateszem a bétát.
Váncsa István