"Hova ragadtattam én könnyü pennámtul?" II. 2004. év 31. szám Váncsa István Júniusban olyan XML-szerkesztőkről volt szó, amelyek profiknak, félprofiknak, illetve a "power user" néven ismert űrlényeknek készültek, nem a normális felhasználónak, aki jön-megy az utcán. Az XML-technológia viszont csak akkor kerül igazán a helyére, amikor majd csillogó szemű fejőnők, valamint nehéz léptű, micisapkás olvasztárok ülnek a számítógépek előtt és XML-állományokat editálnak diadalittasan. Ehhez pedig olyan alkalmazások kellenének, amelyek az XML-t emberközelbe hozzák, tehát amelyeket az ábrándos lelkű irodai dolgozó is használni tud. Ilyet most még nemigen látni, ámde próbálkozás akad egypár. A Syntext nevű amerikai cég portékája, a Serna 1.4 fejlesztőit úgy hívják, hogy Paul Antonov, Ilia Kuznetsov, Timofey Fouriaev, Alexander Egoshin. Ára kétszázötvennégy dollár. Szövegorientált XML-szerkesztő, elindítjuk és komplex XML-dokumentumot írunk vele DocBook, TEI, DITA vagy NITF konvenciók szerint, noha tegnap még nem is tudtuk, hogy mi az a Doc-Book, sőt esetleg azt se tudtuk, mi az az XML. Ráadásul mindjárt WYSIWYG környezetben írunk, majdnem úgy, mint egy hagyományos szövegszerkesztőben, noha ez az XML-editoroknál nem szokás. A Serna azért nem hagyományos szövegszerkesztő, például formázó eszközsávja sincs. Memóriaigénye példátlan, van, amikor több mint háromszáz megabájtot sajátít ki, ilyenről én még nem is hallottam. Új dokumentumot sablonválasztással hozunk létre, éppúgy, ahogy a FrameMakerben (lásd az áprilisi-májusi jegyzeteket). Az is a FrameMakerre emlékeztet, hogy a Serna kétféle felhasználót ismer, fejlesztőt és alkalmazót, nyilván a fejlesztő hozza létre a sablont, az alkalmazó pedig barkácsol vele. Persze az XML alapjait neki is ismernie kell, de nem szükséges guruvá válnia. A sablon után gyökérelemet választunk (például azt, hogy article), és ezzel van is egy XML-dokumentumunk. -, és mehet bele a cím, újabb -, és mehet a szöveg. Persze ez a szöveg egy XML-állományt fog alkotni, és azért épp XML-állományt hozunk létre, nem pedig, mondjuk, RTF-et, hogy a szövegben foglalt adatok pontosan azonosíthatók és onnan kinyerhetők legyenek. Más szóval mindent felcímkézünk, még a billentyűkombinációk imént használt jeleit is, azon a módon, amit a választott séma vagy DTD kínál. Mondjuk így: . Magukat a címkéket nem kell látnunk; lehet, de nem kötelező. Az alapértelmezett szerkesztőfelület WYSIWYG oldalnézet, XSLT/XSL-FO stíluslap alapján áll össze, vagyis nem kvázi-WYSIWYG, mint több más hasonló XML-szerkesztőé, hanem csakugyan az. XXE - XMLmind XMLEditor Teljes és hivatalos neve XMLmind XMLEditor, de senki sem hívja így. A Pixware nevű francia cég terméke, ára áfával együtt kétszázhúsz euró. Ingyenes változata is van, az először is nem integrálható semmifajta vállalati rendszerbe, másodszor séma alapú kész XML-dokumentumot nem tud megnyitni, hanem csak olyat, amelyik DTD-n alapul, harmadszor pedig nem használhat FO processzorbedolgozókat, például FOP plug-int, magyarul: az XML-dokumentumomat nem tudom PDF- (vagy RTF-, HTML- stb.) formátumban exportálni. A lehetőség benne van a menüben, a folyamat elindulni látszik, de nem megy végbe. (Mellesleg ez a művelet ingyenes Java-alkalmazásokkal is megoldható, lásd a csatolt linkek között.) Relax NG-támogatás nincs, ez sajnálatos, de nem meglepő. Érdekes viszont, hogy stíluslapban csak a CSS 2 szabványt ismeri, s ha olyan dokumentumot akarok megnyitni vele, amely dokumentumhoz nem CSS tartozik (és az XML-állományok többnyire ilyenek), akkor az alapértelmezés szerinti szövegszerkesztő-nézet helyett fanézettel áll elő. A dokumentumba egyébként különféle interaktív elemeket, gombokat, jelölőnégyzeteket, szövegmezőket stb. lehet illeszteni. Az XXE igen flexibilis jószág, alaposan átszabható, ám ehhez létre kell hoznunk egy konfigurációs célú XML-állományt, amely sablonokra való hivatkozást, makroparancsokat, eszközsávokat, beugró menüket, gyorsbillentyű-definíciókat és hasonlókat tartalmazhat. Corel XMetal 4 Author Első pillantásra megnyerő darab, sugárzik róla, hogy gyártója látott már felhasználót, ismeri a természetrajzát, életkörülményeit, szokásait, tűrőképességét, és így olyasmit szállít, ami neki - a felhasználónak - esetleg kedvére van. Egyetlen riasztó vonása az ára, ami nem kevesebb mint ötszáz dollár. Nagyon-nagyon kell akarni az XML-technológiát, hogy egy szimpla editorért ekkora summát kifizessünk, különös tekintettel arra, hogy mindaz, amit az XMetal nyújt, egészen pontosan nulla dollárból (forintból) is kihozható. Más kérdés, hogy a nulla forintból kihozható változatot (módszert, eljárást, mindegy) nem lehet például egy szerkesztőségben meghonosítani, mert az az ott dolgozó normális emberek természetrajzával, életkörülményeivel, szokásaival és tűrőképességével nem fér össze. Az XMetal összefér. A nálam lévő változat teljes neve egyébként Corel XMetaL 4 Author, vagyis ez az alapverzió. A másik az XMetaL 4 Developer, az pont kétszer ennyibe kerül. Lássuk, hogy írunk cikket az XMetallal. Úgy írunk, hogy -, kapunk egy füles párbeszédablakot, ott a Journalist fülön az Article ikont választjuk. A szerkesztőablakban utána azt látjuk, hogy {Article Title}, alatta, hogy {Section 1 Title}, alatta meg azt, hogy {Paragraph}. Most az ember az {Article Title} helyére beírja a cikk címét, a {Paragraph} helyére írja a szöveget, a {Section 1 Title} helyére pedig alcímeket ír, már ha vannak alcímei. Írás közben az Enter új bekezdést nyit, mint rendesen, a dupla Enter pedig újabb alcímet szúr be, plusz új bekezdést alá. Nem mondom, hogy egyszerű, de az értelmesebb újságírót erre pár hét leforgása alatt meg lehet tanítani. Bulvárlapnál azért nem kísérleteznék ilyesmivel, de hát ott nincs is rá szükség. Az XMetal egyébként 1998 óta létezik, a torontói SoftQuad terméke volt, övék a HotMetal néven ismert és népszerű HTML-editor is. Aztán a Corel 2001-ben megvette a SoftQuadot, ez év februárjában pedig ugyanő eladta az XMetalt a kanadai Blast Radiusnak. Ezért van az, hogy a Corel XMetal nevű terméket a http://www.softquad.com/ című oldalról töltjük le, amely oldalt a Blast Radius üzemelteti. Néhány különleges darab Összeszedtem néhány olyan példányt is, amit igazából nem tudok besorolni sehová. Első közülük az xmlArchitect, bár ennek csupán az ára különleges, az ugyanis hetven dollár. Amúgy sémaszerkesztőről van szó, múlt hónapban az ingyenes holmik között már láttunk ilyet, az volt a jobb. Alább pedig szó lesz a Stylus Studióról, az négyszáz dollárba kerül, viszont ha egymás mellé teszem a két terméket, és az ár-érték arányt vizsgálom, akkor az xmlArchitect rettentő drága, a Stylus Studiót pedig úgyszólván lopás megvenni. Sokkal érdekesebb a SeleXML, teljes és hivatalos nevén SeleXML Point and Click XML Editor, ami valójában nem editor, hanem TXT > XML konvertáló; a kimenete olyan XML-állomány, amely a DTD-t is tartalmazza. Teljesen ingyenes és nagyon szórakoztató, bár inkább taneszköz, mint szerszám. Szöges ellentéte az XMLStarlet nevű parancssori program, ezt leginkább a sed nevű UNIX utilityhez tudom hasonlítani, a sed nem interaktív szövegszerkesztő, az XMLStarlet pedig nem interaktív XML-editor. Használható XML-dokumentumok ellenőrzésére, lekérdezésére, XML-állományok csoportos szerkesztésére (XPath kifejezéssel megjelölt valaminek a törlése, mozgatása, beszúrása stb.), XSLT-transzformációra, XML- vagy HTML-kód formázására és egyebekre. Ha például az ls paranccsal együtt indítom, akkor XML-formátumban listázza ki az aktuális könyvtár tartalmát. Roppant profi képződmény, apró, fürge, ingyenes. Külön világ a Scriptura Designer 2.1, az Inventive Designers nevű belga cég produktuma. Ez egy grafikus XSL-FO tervező, vagy másképpen fogalmazva jelentésgenerátor, sőt úgy is mondhatjuk, hogy dokumentumsablon-készítő. A Scripturával tehát nem szöveget írunk, mint azt a neve alapján gondolnánk (scriptura = írás), hanem formázunk, illetve sablont készítünk. A sablonok tartalmazhatnak statikus és dinamikus elemeket, szöveget, grafikát, táblázatot, listákat, vonalkódot, és ezeket az elemeket pixelpontossággal helyezhetjük el az oldalon. A dinamikus elemeket relációs adatbázisokból nyerhetjük ki JDBC/SQL lekérdezésekkel, vagy XML-dokumentumokból XPath kifejezések útján. Meg lehet adni különféle feltételeket, így a dinamikus elemek a tartalmuktól vagy értéküktől függően kerülhetnek bele a dokumentumba vagy maradhatnak ki belőle. Mindez elég bonyolultan hangzik, ehhez képest a Scriptura Designer mindenfajta programozási ismeret nélkül, voltaképp egész könnyen használható. Tele van segítőkész varázslókkal, de persze a hagyományos, mezítlábas kódolást is lehetővé teszi. Kimenete lehet PDF, XHTML vagy PCL, de lehet XSL-FO és XSLT is, mely esetben tényleg csak a dokumentum puszta formája állt elő, és ezt a formát tetszés szerinti alkalmazás tölti meg tartalommal. Csúcstermék benyomását kelti, számomra mindenképpen, már csak azért is, mert még hasonlót sem láttam soha. Stylus Studio 5.1 Integrált XML-fejlesztőkörnyezet, az amerikai Sonic Software Corporation terméke. Lefedi az egész műfajcsaládot, XQuery, XSLT, XML Schema/DTD, XPath, SQL/XML, XHTML, webszolgáltatások, Java. Ára is ennek megfelelő, négyszáz dollár, soknak tűnik, de ahhoz képest, amit ezért kapunk, nem az. A Stylus Studio nagyon profi, de egyszersmind emberbarát. Nem is annyira szerszám ez, mint inkább komplett műhely, minthogy a különféle dokumentumtípusokhoz különféle nyelvspecifikus szerkesztőeszközei vannak, tehát a Stylus Studio eleve nem egy editor, hanem több. Közülük az első nyilván maga az XML-szerkesztő, három nézettel (szöveg, fa, rács), séma/DTD alapú XML-ellenőrzővel (ami magát a sémát - DTD-t is ellenőrizheti) és a Sense:X nevű segéderővel, ami részint az intelligens (séma- vagy DTD-érzékeny) címkekiegészítést intézi, részint pedig a kód kiszínezéséért felel. Az editor többi szolgáltatásáról (XML Indenter, Well-Formedness Checker és hasonlók) szó se essék. Ablaka nem önmagában áll, hanem különféle nyoszolyólányok karéjában jelenik meg, alapértelmezés szerint balra van tőle a project-ablak (a Stylus Studio projectekben gondolkodik), jobbra lehet a Query Output, felül pedig az XPath Expression Evaluator. Ha oda beírok valami olyasfélét, hogy //authors/author[1], akkor a kimeneti ablakban megkapom a szerzők listáját, ott rákattintok valamelyik sorra, és ettől a forrás megfelelő csomópontja kijelölődik. Ez a "backmapping" névvel jelölt tulajdonság az egész Stylus Studión átvonul. Következzen a sémaszerkesztő, amelynek diagramnézete is van, tehát grafikusan ábrázolja a struktúrát, amit épp barkácsolok. Olyan ez, mint amikor a laboratóriumi egér hozzájut a labirintus térképéhez, és ennek következtében a sajthoz is. Az ablak tetején látom a globálisan definiált komponenseket, valamelyikre rákattintok, és akkor kapok egy diagramot. További elemek vagy attribútumok hozzáadásához elég a diagramon kattogtatni, ettől beugró menü jelenik meg, tehát a séma mintegy magától épül tovább. Persze ha a tradicionális, szöveges szerkesztést részesítem előnyben, azt is lehet. Külön DTD-szerkesztő is van, ez egyszerűbb, viszont nagyon áttekinthető. Terjedelmes DTD-nél célszerű a fanézetet választani, rákattintunk valamelyik csomópontra, és a Properties ablakban megkapjuk az összes jellemzőjét, amelyek beugró menüből átszerkeszthetők. Látványosabb az XSLT-szerkesztő, ott ugyanis a kész HTML-állomány böngészőnézete is megjelenik. A főablakban az XSLT-dokumentumot látom, jobbra a forrásdokumentum tartalommodelljét, alul pedig az XSLT-transzformáció eredményeképp kapott weblapot. Ha ez utóbbin rákattintok valamire, akkor az XSLT-dokumentumban kijelölődik az a rész, ami ezt a HTML-elemet generálta. Vannak aztán olyan szolgáltatásai, amelyekhez hozzá se tudok szagolni, ilyen az XQuery és XSLT Profiler, az XQuery Mapper, a Database-to-XML Mapper, a Web Service Call Composer, hogy csak néhány példát mondjak. A Stylus Studio csakugyan profiknak való, viszont roppant segítőkész, így a tehetséges kezdők is a siker reményében próbálkozhatnak vele. Egészen egyedi szolgáltatásai vannak, például a HTML-to-XML Importer, ez fog egy HTML-dokumentumot, és XML/XSL párost csinál belőle, az adatok az XML-be mennek, a formázás az XSL-be. Egymás mellé lehet tenni a HTML és az XML/XSL böngészőnézetét, teljesen egyformák. Nem mondtam el mindent a Stylus Studióról, mert akkor semmi másnak nem maradna hely. Harmincnapos próbaváltozata a gyártó weblapjáról letölthető, de a harminc nap alatt legfeljebb elcsábulni lehet tőle, megismerni nem. A három klasszikus Említettem korábban, hogy az XML-lel összefüggésben engem leginkább az XML-formátumú szövegek bevitele érdekel, ez mindenekelőtt szövegszerkesztésből áll, azt pedig az általános célú szövegszerkesztők művelik a legjobban. De nem ugyanolyan jól művelik. Szövegszerkesztő és szövegszerkesztő között igen nagy különbségek vannak, a legjobbak arról ismerszenek meg, hogy (1) igen kiforrottak, (2) bedolgozó-rendszerűek, azaz bővíthetők, ennek megfelelően (3) fölöttébb hajlékonyak, pincétől a padlásig konfigurálhatók, és így sokféle célra tehetők alkalmassá. Más szóval, egy kiforrott, klasszikus szöveg- (illetve kód-) szerkesztőből bármikor válhat, mondjuk, XML-editor, ám ennek a fordítottjára nemigen van remény. Persze az XML > PDF transzformációt egyik klasszikus editor se fogja produkálni, de mint az előbbiekben írtam, ez is megoldható. A NoteTabról már sokszor volt szó e helyt, most csak a lényegre szorítkozom. Először: ingyenes változata magyar nyelvű XML-állományok létrehozására nem használható, ugyanis amikor egy szövegrészt XML-címkék közé zárunk, akkor az ő és az ű betűk ékezete valami oknál fogva elvész. A fizetős (húszdolláros) változatnál ilyet nem tapasztalok. Másodszor: kész, a mi egyedi célunkra azonnal használható XML-clipkönyvtárat nem találunk hozzá, azt előbb meg kell írnunk, az előttünk álló konkrét feladatoknak, vagyis a napi gyakorlatunknak megfelelően, ez csöppet se bonyolult és nem is igényel sok munkát. Viszont (harmadszor:) csak akkor van értelme belefogni, ha viszonylag egyszerűen strukturált dokumentumokról van szó, mondjuk, internetre kerülő irodalmi szövegeket akarunk XML-formátumba öltöztetni, vagy más effélét művelünk. Ebben a sportágban a NoteTab Pro egyszerűen verhetetlen, semmiféle célszerszám jellegű XML-editor nem ér a nyomába. Mindennél jobb. Jobb, mint az Emacs. Nem lesz entry helpünk meg effélénk, nem ellenőrzi a dokumentum szerkezetét, nekünk kell tudnunk, hogy merre hány lépés és hogy mit akarunk, viszont olyan gyorsan dolgozhatunk vele, mint semmi mással. Okosabb XML-editor válhat a Vimből, a műveletet nem részletezem, a weben megtalálható. Babrás. Továbbá a Vim különös, nehezen tanulható képződmény, habár ez is változik. Van hozzá egy egészen új felület, a Cream, egyelőre a 0.28-as verziónál tart, de már most is kiváló. Úgy öltözteti át a Vimet, hogy az eredeti valója is intakt módon megmarad. A Cream telepítése után tehát három Vimünk lesz, először is a konzolon futó változat, ami mellesleg tökéletes syntax highlightingot nyújt XML-állományok szerkesztésekor, másodszor a grafikus Vim (gVim), ami marad pont olyan, amilyen a Cream telepítése előtt volt, harmadszor pedig a tejszínes Vim, a Cream, ami azáltal képződik, hogy a gVimet egy új konfigurációs állománnyal indítjuk és teherautónyi új makrót teszünk számára elérhetővé. Ami pedig az Emacset illeti, az külön világ, némelyek szerint nem is annyira szövegszerkesztő, mint inkább operációs rendszer - ezen azt értik, hogy önálló alkalmazásokat lehet fejleszteni alá. XML-szerkesztőből is több van, az első az igen nagy múltú PSGML, ami - nevéből kitalálható módon - SGML szerkesztőként indult, már csak azért is, mert 1993-ban még nem volt XML. A második a XAE, ez egy továbbfejlesztett PSGML, a Saxon XSLT processzorral megfejelve. Most egy hosszabb dolgot írok benne, tehát ezt a valamit eleve XML-dokumentumként írom, és ez így semmivel se bonyolultabb, mint ha pőre szövegállományt állítanék elő. Sőt igazából néha egyszerűbb. A harmadik pedig az nXML, ezt februárban már megemlítettem ebben a rovatban, sémaérzékeny szerkesztést kínál, de a séma csakis RNC (Relax NG Compact Syntax) lehet. Sajnos azonban az Internet Explorer vonakodik megjeleníteni az olyan XML-állományokat, amelyek RNC sémán alapulnak, így aztán az nXML-t jelenleg nem használom, noha egyébként jó nagyon. Összegzés Az ingyenes XML-szerkesztők műfajában messze az Emacs a legjobb, ez teljesen egyértelmű, viszont csak akkor megoldás, ha eleve Emacs-felhasználók vagyunk. Ellenkező esetben célszerű szétnézni az és az XMLwriter háza táján, róluk az előző részben volt szó, ki lehet őket próbálni, olcsók és jók is a maguk módján. Ne feledkezzünk el a NoteTabról sem, adott esetben igen nagy haszna lehet. Komplett fejlesztőkörnyezetként a Stylus Studio tűnik a legjobbnak, persze ebben az a körülmény is szerepet játszhat, hogy kategóriáján belül csak őt ismerem. Végezetül vállalati (kiadói, szerkesztőségi) XML-környezetet mai tudásom szerint csakis az XMetalra alapoznék, drága volna, de vélhetőleg működne, és van rá esély, hogy bevezetését az alkalmazottak zöme túlélné valahogy. Humánusak vagyunk. XML-szótár DITA Teljes nevén Darwin Information Typing Architecture, techni- kai dokumentációk írását és publikálását támogató XML-architektúra DocBook Általános célú XML- és SGML-dokumentumtípus, informatikai szakkönyvek szerkesztéséhez különösen alkalmas. Gyakorlatilag a DocBook nem más, mint egy könnyen átlátható és széles körben használt DTD DTD A Document Type Definition rövidítése; az XML-dokumen- tum szerkezetét, illetve a benne fölhasználható elemeket határozza meg FOP Formatting Objects Processor dokumentumformázó Java-alkalmazás, XSL-FO bemenetből PDF- (vagy PCL-, PS-, SVG- stb.) formátumot generál MathML XML alapú matematikai leírónyelv, tehát olyan XML-alkalmazás, amely matematikai jelöléseket és tartalmat jelenít meg vagy dolgoz föl NITF Teljes nevén News Industry Text Format, az International Press Telecommunications Council által kifejlesztett XML alapú szabvány híranyag publikálására; használja többek között az AFP, az AP Digital, a dpa, a LexisNexis és a New York Times Relax NG XML-nyelvtanokat leíró típusnyelv, a DTD és a W3C XML Schema alternatívája, kicsi, sokoldalú, olvasható, elegáns. Lehetőség szerint egységesen kezeli a kapcsolódó attribútumokra és a tartalmazott elemekre tett megkötéseket, így egyszerűbben lehet vele gyakran előforduló strukturális formákat megfogalmazni. Ismeri az XML-névtereket is SOAP Teljes nevén Simple Object Access Protocol. A World Wide Web Consortium négy ajánlásából álló SOAP 1.2 strukturált információk szétszórt, elosztott környezetben való továbbítására szolgáló protokoll SQL/XML Az SQL Server 2000-hez a megjelenése óta fejlesztett XML-szolgáltatások külön letölthető csomagja Web Services (webszolgáltatások) Új és dinamikusan fejlődő szoftverfejlesztési technológia, az objektumorientált szemlélet terméke, az elosztott számítástechnika fejlődésének következő lépcsőfoka. Nyílt szabványokon (Java, XML) alapul, lényege szerint objektumok használata és metódusok hívása ügyféloldali szkriptekből. Optimista jövőképek szerint mindez egy kibővült és futtatható internet - más néven XInternet - felé vezet, a mostani, felszabdalt informatikai struktúrát pedig az úgynevezett "organikus IT" fogja fölváltani SVG Kétdimenziós grafikák leírására szolgáló XML-dialektus XHTML Platformfüggetlen, web alapú alkalmazásokat támogató jelölőnyelv, célja a HTML korlátainak leküzdése XML Schema A DTD-hez hasonlóan a dokumentumtípus leírására szolgál, de bonyolultabb adattípusok írhatók le vele, mint a DTD-vel. Másik előnye, hogy a séma maga is XML-dokumentum, míg viszont a DTD az SGML-től örökölt archaikus szintaxist használja XPath XML Path Language 1.0, W3C XML szabvány, az XML-dokumentumokban tárolt adatok kiszűrésére, illetve XML-dokumentumok részeinek címzésére szolgál. Stringműveleteket is tartalmaz. A dokumentumot csomópontok (node-ok) halmazának tekinti, csomópont lehet bármilyen alkotórész: gyökérelem, elem, attribútum, karakteradat, névtér, feldolgozóutasítás, megjegyzés XSL Az Extensible Style Language rövidítése, a W3C által kidolgozott stílusleíró nyelv. Hasonló szerepet játszik, mint a HTML-ben a CSS. Két önálló részből áll: a transzformációs (XSL Transformation) és a formázó (XSL Formatting Objects, XSL-FO) nyelvből XQuery Adatbázis-orientált XML-lekérdezőnyelv, dokumentumok halmazán működik XSLT Transzformációs nyelv, melynek révén valamely XML-dokumentumból egy másik dokumentumot hozhatunk létre. A transzformált XML-dokumentum típusa lehet ugyanolyan, mint az eredeti dokumentumé, ugyanazokkal a jelölő elemekkel, de lehet teljesen különböző is. Például XSLT-vel leírhatók az XML-dokumentumok HTML-dokumentummá alakításának szabályai Kapcsolódó link http://cream.sourceforge.net/ http://relaxng.org/compact-tutorial.html http://www.devx.com/getHelpOn/10MinuteSolution/20353/0/page/1 http://www.devx.com/xml/Article/16430/0/page/1 http://www.inventivedesigners.com/products/scriptura.html http://www.pinkjuice.com/howto/vimxml/intro.xml http://www.softquad.com/index.html http://www.stylusstudio.com/ http://www.syntext.com/products/serna/index.htm http://www.xmlmind.com/xmleditor/what_is_xxe.html http://xmlstar.sourceforge.net/ Nyomtatható verzió   Küldje tovább e-mailben   Hozzászólások